A kiállításról

Az első, mára mintaértékűvé vált modern szellemiségű magángyűjtemények még az 1960-as és 1970-es években jöttek létre Magyarországon. Létrehozóik elsősorban a szocializmus zárványszerű progresszív szellemi életének magatartásformáira fókuszáltak, és az akkori arctalan rendszer emberi és humánus értékeit mentették. Ez a „sajátos” gyűjtői szemlélet a rendszerváltozás szabad kulturális közegében törvényszerűen átértékelődött, s cezúrát jelölt e kollekciók utóéletében is. 1990 után közel két évtizednek kellett eltelnie, míg a gyűjtemények egy olyan új generációja jelent meg hazánkban, amelyek a Rákosi- és a Kádár-korszak művészeti teljesítményeit, valamint a rendszerváltozás után kialakuló plurálisabb közeg új művészeti jelenségeit együtt, immár szerves egységben tették láthatóvá. Ilyen kivételes értéket képviselő kollekció Jáky Balázs gyűjteménye is. A fiatal műpártoló több évtizedre visszatekintő következetességgel, végtelen türelemmel és főleg alázattal várta egybe azokat a meghatározó, sok esetben fő műveknek számító alkotásokat, amelyek idővel a kollekció meghatározó darabjaivá, majd a már-már múzeumi rangú gyűjtemény gerincévé válhattak.

A Jáky-gyűjtemény különleges kvalitását azonban nemcsak az adja, hogy képes a szocializmus időszakának és napjaink progresszív törekvéseinek gyűjteményi szintézisére. A kollekció további erénye, hogy ezt az egységet nem egy konkrét stílusirányzat vagy tendencia keresztmetszetében, hanem az uralkodó irányzatok teljes skálájára kiterjesztve mutatja fel. A Jáky-gyűjteményben így nemcsak az 1940-es és az 1950-es évek hazai haladó törekvéseit, valamint az 1960-as évek Iparterv-generációjának fő műveit, hanem a progresszív hagyományokra építő, s az 1990-es években az új képtípusok felé forduló fiatal nemzedékek meghatározó alkotásait is ott találjuk. Ennek a nyitott horizontnak köszönhetően a kollekció képessé válik a párbeszéden alapuló értékteremtés mechanizmusainak láthatóvá tételére, ugyanakkor megvilágítja a félmúlt és a jelen művészeti tevékenységeinek kapcsolathálóját is. A több nemzedéken átívelő belső diskurzus ösvényeit ráadásul nem a szokásos, ma is uralkodó művészettörténeti kánon csapásait követve mutatja fel, hanem egy sajátosan egyéni ízlésvilág és a tárgyakhoz fűződő vonzalom kettősségének tükrében.

Megközelítés

1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6. Várkert Bazár, Déli palota

Tömegközlekedés

A Várkert Bazár megközelítése a 16-os autóbusszal: A 16-os autóbusz a Deák Ferenc tér és a Széll Kálmán tér között közlekedik a Budai Várnegyeden keresztül. Az autóbusz Clark Ádám téri megállójától néhány perc sétával éred el a Várkert Bazárt.
A Várkert Bazár megközelítése a Déli Pályaudvar felől: M2-es metróval 2 megálló a Batthyány térig, majd a 19-es vagy 41-es villamossal a Várkert Bazár megállóig.
A Várkert Bazár megközelítése a Keleti Pályaudvar felől: M2-es metróval 5 megálló a Batthyány térig, majd a 19-es vagy 41-es villamossal a Várkert Bazár megállóig.
A Várkert Bazár megközelítése a Nyugati Pályaudvar felől: M3-as metróval 2 megálló a Deák Ferenc térig, majd 105-ös busszal 3 megálló a Clark Ádám térig. A tértől 1-2 perc sétával jutsz el a bejáratig.
A Várkert Bazár megközelítése hajóval: A 12-es jelzésű, a Római fürdő és a MÜPA, Nemzeti Színház között közlekedő hajóval a Várkert Bazár megállóig.

Autó

A Margit híd, budai hídfő felől az Árpád fejedelem úton és az Angelo Rotta rakparton keresztül haladj a Sztehlo Gábor rakpart felé. A rakparton haladj tovább a Fő utca felé a Clark Ádám térig. A Clark Ádám tértől haladj tovább a Lánchíd utcáig.
Az Erzsébet híd, budai hídfőtől haladj nyugat felé, majd haladj egyenesen az Attila útra, fordulj jobbra az Attila úton maradva, majd haladj egyenesen az Apród utca felé. Fordulj balra, a Döbrentei utcára, haladj egyenesen az Ybl Miklós tér irányába, majd haladj egyenesen. Folytasd az utat egyenesen a Lánchíd utca felé.

Parkolás

Parkolási lehetőség a Várkert Bazár mélygarázsában.