Türk Péter

Pestszenterzsébet, 1943 – Budapest, 2015

Életművét a rendszerelvűség, a struktúrákban és sorozatokban való gondolkodás jellemzi. Első pillantásra hétköznapinak tűnő témákból bontakozik ki munkáinak gondolati gazdagsága. Korai műveire a lírai absztrakció volt jellemző, majd geometrikus képeket és reliefeket készített. Az 1970-es években a konceptualizmus vált jellemzővé alkotásaira, ekkor leggyakrabban a fotó műfaját alkalmazta. Egy váratlan, meghatározó személyes isten-élmény hatására 1989-ben hívő lett. Új alapokra helyezte munkásságát: a látás és a valóság analízisét, valamint a művész helyzetét a hit szempontjaiból kezdte értelmezni. A hit élete végéig nyitott, befogadó attitűdként jelent meg alkotásaiban.