Vajda Lajos

Zalaegerszeg, 1908 – Budapest, 1941

1928–1929-ben Csók István tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, ekkor csatlakozott
Kassák Lajos Munka-köréhez is. 1930 és 1934 között Párizsban élt, ahol Kazimir Malevics
és Vaszilij Kandinszkij programja mellett a modern francia és orosz film hatott művészetére;
a friss impulzusok eredményeképp zömében szürrealista fotómontázsokat készített. 1935-
ben Vaszary János szabadiskolájában ismerkedett meg későbbi barátjával, Bálint Endrével.
1935 és 1936 nyarán Szentendrén és Szigetmonostoron Korniss Dezsővel a népi művészet
motívumait kutatták és gyűjtötték új képalkotási módszerükhöz, amelyet „konstruktív-szürrealista tematiká”-nak neveztek. Ekkor festette a pravoszláv ikonok állandóságát idéző arcképeit is, majd 1938-tól művészetének elsődleges témájává a primitív kultúrák maszkjai
váltak. Utolsó művei sűrű vonalakból szőtt tus- és szénrajzok, amelyeken komor, amorf formák gomolygásából alakuló, apokaliptikus világ jelenik meg.