• Vajda Lajos, Barátok, 1937

Oeuvre-jegyzék: 1937/3. In: Mándy Stefánia: Vajda Lajos, Budapest, Corvina, 1983.


Proveniencia:
– korábban Bálint Endre tulajdonában (1966–1983)
– majd Kieselbach Tamás gyűjteményben


Kiállítva:
– Vajda Lajos (1908–1941) emlékkiállítás. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1978. július–szeptember, katsz.: 130.


Kiállítva és reprodukálva:
– Derkovits Gyula, Dési Huber István, Vajda Lajos, Szőnyi István, Anna Margit, Bálint Endre és Orosz Gellért munkái. Budapest, Országos Korányi TBC. Intézet, 1961. katsz.n.
– Vajda Lajos (1908–1941) emlékkiállítása. Szentendre, Magyar Nemzeti Galéria–Ferenczy Károly Múzeum, 1966. katsz.: 41. (reprodukálva a katalógus borítóján)
– "Rottenbiller utca 1" Vajda Lajos, Vajda Júlia, Bálint Endre, Jakovits József. Szombathely, Forradalmi Múzeum, 1983. április 21. – szeptember 18. katsz.: 8.
– Szemtől szemben. XX. Századi önarcképek, művészportrék és kettős arcképek a Szentendréhez kötődő festészetben. Szentendre, Szentendrei Képtár, 2005. június 25. – október 2. katsz.: 34.
– Vajda Lajos (1908–1941) kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2008. december 12. – 2009 február 22. katsz.: 124. (reprodukálva a hátsó borítón)
– Bálint Endre. A nyolcadik templom. Szerk.: Kolozsváry Marianna, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2014. február 1. – május 11. kat.: analóg magyar alkotások/8.
– Világok között – Vajda Lajos (1908–1941) élete és művészete. Szentendre, Ferenczy Múzeum, 2018. november 11. – 2019. március 31. ksz.: 110.


Reprodukálva:
– Mándy Stefánia: Vajda Lajos (1908–1941). Budapest, Képzőművészeti Alap, 1964. ksz.: 19.
– Filmkultúra, 1966. 3. 27.
– Krisztina Passuth: Lajos Vajda (1908–1941). In.: Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, szerk.: Pogány Ö. Gábor – dr. Csengeryné Nagy Zsuzsa, Budapest, 1970. 1. 106.
– Művészet, 1971. 1. 4.
– Bodri Ferenc: Pillanatkép Bálint Endréről. Életünk, 1971. 4. 362.
– Dr. Maksay László: A tér a festészetben. Élet és Tudomány, 1972. 4. 171.
– Ifjú kommunista, 1972. 11. 65.
– Vajda Lajos emlékkönyv. Szerk.: Zsámboki Mária, Budapest, Magvető, 1972. ksz.: 38.
– Bálint Endre: Barátok. Kettős portré, 1937. Művészet, 1980. 1. 9. (valamint a lap borítóján)
– Mándy Stefánia: Vajda Lajos, Budapest, Corvina, 1983. ksz: 184.
– Könyvvilág, 1986. 5. 10.
– Hungarian Modernism 1900-1950. Selection from the Kieselbach Collection. Szerk.: Szücs György, Budapest, Kieselbach Galéria, 1999. 365.
– Pataki Gábor: Vajda Lajos: Felmutató ikonos önarckép. Ars Hungarica, 2000. 1. 165.
– Modern magyar festészet 1919–1964. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2004. ksz.: 1257.
– Éber Miklós: Vajda Lajos önarcképei. Balkon, 2004. 1–2. 16.
– 2000. 2013. április (a hátsó borítón)
– Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében. Szentendre, Ferenczy Múzeum kiadványai, 2013. 117.
– Kozák Gyula: A szabadság kicsiny szigete. Művészsorsok a 20. században. Bálint Endre–Jakovits József–Vajda Júlia. Budapest, Balassi Kiadó, 2015. 49.
– "...félig kép, félig fátyot..." Gedő Ilka (1921–1985) grafikái. Szerk.: Kolozsváry Marianna, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2021. 15.


Év
1937

Technika
Szén

Anyag
Papír

Méret
62x46cm

Jelzés
Jelzés nélkül

Kategória
Grafika

Megosztom másokkal:

Vajda Lajos

Vajda Lajos

Zalaegerszeg, 1908 – Budapest, 1941

 

1928–1929-ben Csók István tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, ekkor csatlakozott
Kassák Lajos Munka-köréhez is. 1930 és 1934 között Párizsban élt, ahol Kazimir Malevics
és Vaszilij Kandinszkij programja mellett a modern francia és orosz film hatott művészetére;
a friss impulzusok eredményeképp zömében szürrealista fotómontázsokat készített. 1935-
ben Vaszary János szabadiskolájában ismerkedett meg későbbi barátjával, Bálint Endrével.
1935 és 1936 nyarán Szentendrén és Szigetmonostoron Korniss Dezsővel a népi művészet
motívumait kutatták és gyűjtötték új képalkotási módszerükhöz, amelyet „konstruktív-szürrealista tematiká”-nak neveztek. Ekkor festette a pravoszláv ikonok állandóságát idéző arcképeit is, majd 1938-tól művészetének elsődleges témájává a primitív kultúrák maszkjai
váltak. Utolsó művei sűrű vonalakból szőtt tus- és szénrajzok, amelyeken komor, amorf formák gomolygásából alakuló, apokaliptikus világ jelenik meg.

Megosztom másokkal:
Vajda Lajos, Barátok, 1937

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

* Kötelező kitölteni
A hírlevél feliratkozással hozzájárulsz ahhoz, hogy megadott személyes adataid kezeljük. Az adatkezelésről további tájékoztatások itt érhetőek el.