• Bálint Endre, Lámpás csendélet

Proveniencia:

– egykor a Dévényi-gyűjteményben (1969–2006)

Kiállítva:
– Dévényi Iván gyűjteménye. Győr, Múzeumi Képtár, 1977. katsz. n.

Kiállítva és reprodukálva:
– Bálint. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1970. ksz.: 2. (Csendélet, 1959 címmel)
– Az esztergomi Dévényi-gyűjtemény kiállítása. Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, 1983. katsz.: 30.
– 20. századi magyar művészet Dévényi Iván gyűjteményéből. Budapest, Kassák Emlékmúzeum és Archívum, 1993. október 9. – december 5. katsz.: 16.
– A Dévényi Gyűjtemény. Budapest, Mű-Terem Galéria, 2006. szeptember 13. – október 7. katsz.: 11.
– Bálint Endre. A nyolcadik templom. Szerk.: Kolozsváry Marianna, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2014. február 1. – május 11. kat.: 110.

Reprodukálva:
– Szabadi Judit: Bálint Endre. Budapest, Corvina, 1969. ksz.: 32.
– Bálint Endre: Hazugságok naplójából. Budapest, Magvető, 1972. ksz.: 12.

Hátoldalon:
Felirat a címkén: Paris Dévényi Iván tulajdona, Esztergom, Berényi Zsigmond u



Év
1959

Technika
Olaj

Anyag
Fa

Méret
15,5x40,5 cm

Jelzés
J.ho.: Bálint 59 Paris

Kategória
Festmény

Megosztom másokkal:

Bálint Endre

Bálint Endre

(Budapest, 1914 – Budapest, 1986)

1930 és 1934 között az Iparművészeti Főiskola reklám szakán képezte magát, majd Vaszary
János szabadiskoláját látogatta. Itt ismerkedett meg Vajda Lajossal, aki mind barátként, mind
művészeti példaképként fontos szerepet játszott Bálint életében. 1936-tól gyakran látogatott
Szentendrére, ahol a Vajda Lajos és Korniss Dezső köré csoportosuló művészek közé
tartozott. 1945-ig tartó pályaszakaszának megítélését nehezíti, hogy addig készült alkotásainak
nagy részét megsemmisítette. A második világháború után bekapcsolódott a hazai
művészeti életbe, köztisztségeket vállalt, és alapító tagja volt az Európai Iskolának. 1947-ben
kiállított a párizsi szürrealista tárlaton, valamint önálló anyaggal szerepelt a Galerie Greuzeben.
1958-ban a párizsi Edition Labergerie gondozásában Bálint illusztrációival jelent meg az
úgynevezett Jeruzsálemi Biblia. Gyermekkorának emlékképei mellett a szentendrei, leginkább Vajda Lajos
nevével fémjelezhető – szürrealista és népi formajegyeket ötvöző – festészet szolgáltatta jellemző motívumait,
amelyekből groteszk álomvilágot teremtett. Az 1960-as évektől kollázsokat és objekteket is készített.

Megosztom másokkal:
Bálint Endre, Lámpás csendélet

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

* Kötelező kitölteni
A hírlevél feliratkozással hozzájárulsz ahhoz, hogy megadott személyes adataid kezeljük. Az adatkezelésről további tájékoztatások itt érhetőek el.