Proveniencia:
– egykor a Dévényi-gyűjteményben (1969–2006)
Kiállítva:
– Szentendrei festők kiállítása. Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, 1966. katsz. n.
– Bálint. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1970. katsz.n.
– Dévényi Iván gyűjteménye. Győr, Múzeumi Képtár, 1977. katsz. n.
– Művészet a művészetben. Siófok, Dél-Balatoni Kulturális Központ, 1979. augusztus 7. – szeptember 7. katsz. n.
– Bálint Endre festőművész kiállítása. Szentendre, Szentendrei Képtár, 1981. katsz.n
– 20. századi magyar művészet Dévényi Iván gyűjteményéből. Budapest, Kassák Emlékmúzeum és Archívum, 1993. október 9. – december 5. katsz.: 15.
Kiállítva és reprodukálva:
– Bálint Endre kiállítása. Pécs, Modern Magyar Képtár, 1971. szeptember 10. – október 10. katsz.n.
– Bálint Endre festőművész kiállítása. Budapest, Műcsarnok, 1972. december, katsz. n.
– Az esztergomi Dévényi-gyűjtemény kiállítása. Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, 1983. katsz.: 29.
– Bálint Endre kiállítása. Budapest, Műcsarnok, 1984. november 23. – december 30. katsz. n.
– A Dévényi Gyűjtemény. Budapest, Mű-Terem Galéria, 2006. szeptember 13. – október 7. katsz.: 10.
– Bálint Endre. A nyolcadik templom. Szerk.: Kolozsváry Marianna, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2014. február 1. – május 11. kat.: 100.
– Tiltottak menedéke. Művészek az Állami Bábszínház műhelyében. Budapest, Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2020. február 14. – március 13. 56.
Reprodukálva:
– Szabadi Judit: Bálint Endre. Budapest, Corvina, 1969. ksz.: 42.
– Bálint Endre: Hazugságok naplójából. Budapest, Magvető, 1972. ksz.: 11.
– Mészöly Miklós: Bálint Endre kiállításán. Életünk, 1973. 1. 74.
– Salamon Nándor: Dévényi Iván gyűjteménye. Művészet, 1978. 4. 5.
– Román József: Bálint Endre. Budapest, Képzőművészeti Alap, 1980. ksz.: 47.
– Kolozsváry Marianna: Bálint Endre. Budapest, Kossuth Kiadó – Magyar Nemzeti Galéria, 2015. ksz.: 34.
Hátoldalon:
Címke: Dévényi Iván tulajdona
Bálint Endre
(Budapest, 1914 – Budapest, 1986)
1930 és 1934 között az Iparművészeti Főiskola reklám szakán képezte magát, majd Vaszary
János szabadiskoláját látogatta. Itt ismerkedett meg Vajda Lajossal, aki mind barátként, mind
művészeti példaképként fontos szerepet játszott Bálint életében. 1936-tól gyakran látogatott
Szentendrére, ahol a Vajda Lajos és Korniss Dezső köré csoportosuló művészek közé
tartozott. 1945-ig tartó pályaszakaszának megítélését nehezíti, hogy addig készült alkotásainak
nagy részét megsemmisítette. A második világháború után bekapcsolódott a hazai
művészeti életbe, köztisztségeket vállalt, és alapító tagja volt az Európai Iskolának. 1947-ben
kiállított a párizsi szürrealista tárlaton, valamint önálló anyaggal szerepelt a Galerie Greuzeben.
1958-ban a párizsi Edition Labergerie gondozásában Bálint illusztrációival jelent meg az
úgynevezett Jeruzsálemi Biblia. Gyermekkorának emlékképei mellett a szentendrei, leginkább Vajda Lajos
nevével fémjelezhető – szürrealista és népi formajegyeket ötvöző – festészet szolgáltatta jellemző motívumait,
amelyekből groteszk álomvilágot teremtett. Az 1960-as évektől kollázsokat és objekteket is készített.
Bálint Endre további művei
